Linkajánló

Megoldások,-Hasznos Tanácsok

Fontosnak tartom,hogy mindenki aki szeretné környezetét,lakóhelyét élhetőbbé tenni,nem beszélve,a havi költségeiket is lecsökkenteni,Ők megtalálják egy helyen,hogyan is érhető ez el!
Legyen itt egy nagyon fontos tudnivaló arról,hogy egyáltalán nem mindegy,gyermekeinknek,lesz-e tiszta ivóvizük,vagy kellő oxigén,ahhoz,hogy ÉLHESSENEK!!!

A klímaváltozás hatásai a Google Föld térképén!


A jelenlegi tendenciák mellett a globális átlaghőmérséklet 2060-ra várt 4 Celsius-fokos emelkedésének hatásait mutatja be a Google Föld-térképe, amely a brit energia- és klímaváltozási minisztérium tavaly kiadott adatait dolgozza fel.

A Google térképével a felhasználók megnézhetik, hogy a Föld különböző területein a változás milyen drasztikus hatásokkal jár. A brit meteorológiai szolgálat (Met Office) számítása szerinti hőmérséklet-változást színskálával jelölik, ez alapján pedig jól látható, hogy az Európa északi felében várható 2-3 fokos emelkedéshez képest az Északi-sark közelében akár a 16 Celsius-fokot is meghaladhatja az emelkedés.

A térképen különböző színű karikák emelik ki az adott területre jellemző változásokat, jól szemléltetve az erdőtüzek lehetőségét vagy a tengeri ökoszisztéma átalakulását.

A körökre kattintva a hatások ismertetése mellett YouTube-videók jelennek meg, amelyekben a jelenség okaira szakértők adnak részletesebb magyarázatot.

A Met Office munkatársai a tanulmányukból készült térképpel arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a klímaváltozás nem csupán a jövő generációinak problémája lesz, hanem már a mai emberek életében is komoly változások következhetnek be. (MTI)

A térkép megtekintéséhez először telepíteni kell az ingyenes Google Föld szoftvert , majd be kell tölteni a klímaváltozás hatásait bemutató adatokat a brit meteorológiai szolgálat oldaláról.
Forrás: http://zoldtech.hu/cikkek/20100716-Google-Earth/


Rekordsebességgel olvad az északi-sarki jég



Az északi-sarki jég olyan nagy mértékben olvadt az utóbbi hónapban, mint az 1979-ben kezdődött mérések óta egyetlen júniusban sem.

Naponta 88 ezer négyzetkilométernyi jég tűnik el ezen a területen - adta hírül az amerikai hó- és jégkutató központ (NSIDC). Korábban a jég területe egy átlagos júniusi napon mindössze 53 ezer négyzetkilométerrel csökkent.

Az északi jégtakaró idén júniusban 10,87 millió négyzetkilométernyi területével negatív rekordot döntött: az NSIDC szerint a jégpáncél 190 ezer négyzetkilométerrel volt kisebb, mint a korábbi olvadási csúcsnál, 2006 júniusában. A jég általában szeptemberben éri el kiterjedése mélypontját.

A levegő nagyon magas hőmérséklete és a gyorsan olvadó jég miatt a Természetvédelmi Világalap (WWF) az Északi-sarkvidéken élő jegesmedvékért aggódik. "Ez egy ördögi kör. Az állatok a körülmények hatására egyre jobban lesoványodnak és legyengülnek. Csakhogy novembernél is tovább kellene kitartaniuk, hogy a tengeri jég visszatérjen, és ismét fókavadászatra indulhassanak" – mondta el Volker Homes, a WWF fajtavédelmi vezetője.

Egyes jegesmedvék akár 160 napos böjtölésre is kényszerülhetnek. Homes szerint azonban az állatok fiziológiailag nincsenek felkészülve ilyen hosszan tartó éhezésre. Már az előző időszakban is a megszokotthoz képest tizennyolc nappal tovább kellett éhezniük az állatoknak.

Ha a jég a következő télen a tavalyihoz hasonlóan későn áll be, sok medve nem fogja túlélni a megpróbáltatásokat.
Forrás: http://index.hu/tudomany/kornyezet/2010/07/12/rekordsebesseggel_olvad_az_eszaki-sarki_jeg/


Nincs nálam a "bölcsek köve",de az biztos,hogy mindannyian tapasztaljuk a Világban végbenő nagyon is "furcsa" időjárási változásokat,úgy gondolom,NEKÜNK KELL GONDOSKODNUNK MAGUNKRÓL ÉS MEGLÉVŐ,ILLETVE SZÜLETENDŐ GYERMEKEINKNEK PÉLDÁT MUTATVA,ARRÓL,HOGYAN LEHET ÖSSZEEGYEZTETNI "VISSZATÉRVE" A RÉGI JÓL BEVÁLT MÓDSZEREKET,ÉS A MAI MODERN LEHETŐSÉGEKET ÖSSZEEGYEZTETVE MIND EZT ELÉRNI!

TEHÁT,JÖJJÖN MOST A BLOG ELEJÉN "BEÍGÉRT" SEGÍTSÉG,HOGYAN TEGYÜK,TISZTÁBBÁ ÉS OLCSÓBBÁ ÉLETÜNKET!!

Az alapok

<embed type="application/pdf" src="http://www.e-takarekoshaz.hu/uploads/content/tudta_ezt.pdf" name="plugin" height="100%" width="100%"></embed><span style="font-style: italic;"><span style="font-weight: bold;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: georgia;"> SZÉP NAPOT!</span></span></span></span> <span style="font-style: italic;"><span style="font-weight: bold;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: georgia;"> ÖN TUDTA EZT? </span></span></span></span> <span style="font-style: italic;"><span style="font-weight: bold;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: georgia;">LEENDŐ ÚJ EURÓPAI UNIÓS SZABÁLYOK!</span></span></span></span> <span style="font-weight: bold;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: georgia;"></span></span></span><span style="font-family: georgia;"><span style="font-style: italic;"><span style="font-size:130%;"><span style="font-weight: bold;"></span></span></span></span><span style="font-size:130%;"><span style="font-family: georgia;"></span></span><embed type="application/pdf" src="http://www.e-takarekoshaz.hu/uploads/content/tudta_ezt.pdf" name="plugin" height="100%" width="100%"></embed> <embed type="application/pdf" src="http://www.e-takarekoshaz.hu/uploads/content/tudta_ezt.pdf" name="plugin" height="100%" width="100%"></embed> 2010 év elején, megállapodás született az Unióban az új épületekre vonatkozó EU-energiaszabványról. Ez a szabályozás kimondja, hogy Az EU-bAn épülő új épületeknek rendkívül magas szintű energetikai szabványoknak kell a közeljövőben megfelelniük, mely megközelíti a zéró (passzívház) energiafelhasználást. A követelményeket a magánszektori beruházásoknál 2020 végétől, a közszférában 2018 végétől vezetnék be végső hatállyal. Ezek lennének a világon a legszigorúbb új építésre vonatkozó szabályok. A tervezet szerint három, jelenlegi ismert építési szint lenne elfogadott; A+ (jelenlegi 50Kw/h/év energia veszteség), A++ (ez egy passzívház és az A+ energiatakarékos közti hely), valamint az A+++, azaz passzívház. Kritikával illették azonban, hogy ezen szigorú szabályozásnak egyelőre nem része az épületfelújítás, ugyanis itt nagy a vita. Az egyik oldalon a szociálisan érzékeny beállítottság mondja, hogy adjunk esélyt arra, hogy mindenki felújíthassa lakását, hogy a szabványoknak az épület megfelelhessen. A másik oldal a szakma, hogy ez egyszerűen nem éri majd meg, olcsóbb lesz elbontani egy „régi” épületet és új energiagazdaságosat építeni helyette. Hogy mi is lesz a végső ebben az ügyben még nem biztos, csak az, hogy ügy van és be is lesz vezetve. A végső jóváhagyás 2010-ben megtörténhet, és így két év állna a tagállamok rendelkezésére, hogy törvénybe iktassák és megkezdjék a fokozatos bevezetést. Magyarország addig is némi támogatási módszerrel már próbálja az embereket „áthangolni”. Jelenleg több „energia megtakarításos” ösztönzés is létezik, mint például a 25.000,- Ft/m2 vissza nem térítéses támogatás (érdeklődjön nálunk a feltételekről), 1.000.000,- Ft-os összeg az épület A+ kategóriára való emelésére, valamint 30%-os támogatás megújuló energia felhasználásra. De itt talán már át is ugrottuk a legfontosabbat, ami a legtöbbeket fog majd drasztikusan érinteni. A fenti sorokat ha jól „kiolvassuk”, akkor rájövünk arra, hogy a törvény bevezetésével a „nem” energiatakarékos ház értéke nagy mélyrepülésbe fog átmenni és talán az eladhatatlanságot is súrolja majd. Gondoljunk csak bele, már most is energetikai bizonyítvány kell ahhoz, hogy eladjuk lakó, vagy egyéb ingatlanunkat! Az Ön ingatlanja milyen kategóriába esik? Eléri azt az ominózus A+ os határt, hogy értékét megőrizze, vagy számol majd azzal, hogy drasztikusan leesik majd az ára. Ne halogassa az ügyet, 1-2 év és mindenki más szemlélettel vásárol majd ingatlant. Ha építkezésbe vág, igényeit ne adja alább, nehogy „értéktelen” közeli ingatlanba tegye pénzét. Végül is abban az ingatlanban, lakásban, családi házában, vagy akár üzleti ingatlanában van, élete munkája. Van egy álmom,amit még nem tudtam megvalósítani,de eltökélt szándékom,hogy azoknak a honfitársaimnak,ismeretlen ismerőseimnek,és mindenkinek,akinek fontos a környezete védelme,a gyermekei és saját maga egészsége,hozzásegítsem ezzel a blogommal. Mi az amit folyamatosan megmutatok ezen az oldalon? Manapság érdemes elgondolkodni a leendő házépítőknek,hogy hogyan építenek "fészket",hogyan lehet egy házat úgy felépíteni,hogy a benne élők egy igazán élhető és gazdaságos,szép házat tudjanak magukénak. AKKOR KEZDJÜK TERVEZZÜK MEG KÖZÖSEN! JOGOSAN MERÜLNEK FEL A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÉPÍTTETŐKBEN: <ul><li>MIKÉNT ÉS MIBŐL?</li><li>MENNYIBE KERÜL?</li><li>MENNYI LESZ A FŰTÉSSZÁMLÁM?</li><li>GAZDASÁGOS?</li><li>MILYEN ÉLETTARTAMRA TERVEZTÉK?</li><li>MENNYIBE KERÜL A FENNTARTÁSA?</li><li>S.T.B...</li></ul>Szinte bármilyen házat építünk szükségünk van aljzatbetonra. Az ám, de nem is mindegy, hogy milyenre! Épp a napokban volt egy elég hosszas egyeztetésem egy tájékozott megrendelővel. Gondoltam a megbeszélésen elhangzottak alapján, hogy szükség lehet beszélgetni alap elvekről, ha már betonozunk Mi is a beton? Tulajdonképpen ha egyszerű akarok lenni, akkor víz, meg cement kell a betonhoz, meg némi adalékanyag. Nem vegyszer, hanem mondjuk kavics, homok, zúzott kő, aztán attól függően, hogy mit sikerült beleraknunk nevezzük a keverékünket betonnak, esztrichnek, vagy cementhabarcsnak….népszerűbb nevén „misungnak”. Maradjunk egyenlőre az aljzatbetonoknál. Kezdjük az esztrcih-el, mert az talán a legegyszerűbb. Be van keverve zsákba, nem nagyon van mit tenni vele, csak egy kis víz, keverés és bedolgozás. Két alapvető fajtáját különböztethetjük meg, az egyik a csúszó-, a másik a tapadó esztrih. A csúszó esetében általában valamilyen hőszigeteléssel, fóliával elkülönítjük a fogadófelületről. Így a mi kis aljzatunk külön tud mozogni, hőtágulni miegymás, viszont vastagabb rétegre van szükségünk, általában legalább 4-5-6 cm-re, gyártótól függően. Nem árt egy kis hegesztett háló erősítés sem, padlófűtésnél meg ugye egyszerűen kötelező. A tapadó esztrich vékonyabb is lehet, de itt szükség van felület előkészítésre, nevezetesen egy tapadóhíd képzésre. Erre szintén minden gyártónak megvan a külön vegyszere. Kellemes az anyaggal dolgozni, mindenképpen homogén és ellenőrzött minőséget kapunk, tehát akinek erre van igénye és a pénztárcája is megengedi, nyugodtan alkalmazza. K.b. egyébként 30’000 Ft körüli köbméterártól kezdhet gondolkodni az illető, aki esztrichelésre adja a fejét. Ha ilyen drága miért jó mégis alkalmazni? Van ahol kifejezetten ezt kell. Mivel vékonyabb rétegben is készíthető hasznos lehet például felújításoknál. Ha aljzatbeton, akkor ritkán van az, hogy transzportbetonból készítjük, de persze előfordulhat. Ebben az esetben is igen precízen ellenőrzött minőségröl beszélgethetünk. Itt annyit tartok érdemesnek elmondani, hogy a betonjelölések mit is jelentenek. Vegyünk egy átlagos betont: C12/24 k.k Az első, nagy C betű a azt jelenti, hogy már henger alakú próbatesttel végzik a beton bevizsgálását és nem közép, hanem küszöbszilárdságra méreteznek. Magyarul, ha C12-s betont rendelek és 100 db próbatestet készítek belőle, akkor legalább 95 db 12 k.N, vagy annál nagyobb nyomószilárdsággal rendelkezik. A második tag, már az előző mondatból is kiderült talán, a nyomószilárdsági érték. Minél nagyobb, annál „erősebb” a betonom. A következő a /24. Ez azt jelenti, hogy az általam rendelt betonban maximum 24 mm átmérőjű kavicsok lesznek. Ezt nyilván nem kell magyaráznom miért fontos. Ha húsz centis betont húzok, felőlem lehet benne 63 mm-s kavics is, de egy vékonyabb aljzatnál, ami esetleg vasalva is van kifejezetten bosszantó lehet félpercenként kihajigálni a túl nagy kavicsokat. A k.k a konzisztenciára utal, vagyis, hogy „mennyi víz van benne”. Az f.n, földnedvestöl egész az f, folyósig tart a skála. A legtöbb esetben a helyszínen kevert beton van alkalmazva. Rendelünk valamilyen „sódert”, meg valamennyi cementet és összekeverjük aztán meg beöntjük. De, jó, ha tudunk pár apróságot. Ahhoz hogy a cement megkössön a betonba, viszonylag kevés víz elég. a többi vizet, csak azért szoktuk hozzárakni, hogy be tudjuk megfelelően dolgozni a betont. De minél több vizet rakunk a betonba, annál több cement is kell, ahhoz, hogy azonos nyomószilárdságot érjünk el! Minél több apró szemcséjű anyag van a „sóderben” annál nagyobb a fajlagos felülete, tehát szintén több cement kell ahhoz, hogy ugyanazt a nyomószilárdságot elérjük. Ne essünk abba a hibába se, hogy egy keverőtelepi recept szerint megpróbáljuk előállítani a mi kis házi betonunkat. Ott ugyanis lényegesen pontosabb, precízebb mérésekkel adagolnak mindent, nem is beszélve a vegyszerekről. Tehát ahhoz, hogy azonos nyomószilárdságú betont keverjünk helyszíni keveréssel elképzelhető, hogy dupla annyi cementre van szükségünk, mint egy keverőtelepnek. Vegyszert pedig maximum nagyon minimális mértékben kötéslassítót (nyáron), kötésgyorsítót (télen) keverjünk a betonunkba. De ezt is csak mértékkel és nagy odafigyeléssel.A keverőtelepen előállított betonok közt vannak igen komoly igénybevételeknek is ellenállóak. Például úgynevezett polipropilén szálas, vagy acélhajas betonok, vízzáró, esetleg szulfátálló vagy egyszerűen csak hihetetlen magas nyomószilárdságú szerkezeti betonok. Ezekre nem valószínű, hogy szüksé













Van egy álmom,amit még nem tudtam megvalósítani,de eltökélt szándékom,hogy azoknak a honfitársaimnak,ismeretlen ismerőseimnek,és mindenkinek,akinek fontos a környezete védelme,a gyermekei és saját maga egészsége,hozzásegítsem ezzel a blogommal.
Mi az amit folyamatosan megmutatok ezen az oldalon?
Manapság érdemes elgondolkodni a leendő házépítőknek,hogy hogyan építenek "fészket",hogyan lehet egy házat úgy felépíteni,hogy a benne élők egy igazán élhető és gazdaságos,szép házat tudjanak magukénak.



AKKOR KEZDJÜK TERVEZZÜK MEG KÖZÖSEN!

JOGOSAN MERÜLNEK FEL A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÉPÍTTETŐKBEN:

• MIKÉNT ÉS MIBŐL?
• MENNYIBE KERÜL?
• MENNYI LESZ A FŰTÉSSZÁMLÁM?
• GAZDASÁGOS?
• MILYEN ÉLETTARTAMRA TERVEZTÉK?
• MENNYIBE KERÜL A FENNTARTÁSA?
• S.T.B...

Szinte bármilyen házat építünk szükségünk van aljzatbetonra. Az ám, de nem is mindegy, hogy milyenre! Épp a napokban volt egy elég hosszas egyeztetésem egy tájékozott megrendelővel. Gondoltam a megbeszélésen elhangzottak alapján, hogy szükség lehet beszélgetni alap elvekről, ha már betonozunk

Mi is a beton? Tulajdonképpen ha egyszerű akarok lenni, akkor víz, meg cement kell a betonhoz, meg némi adalékanyag. Nem vegyszer, hanem mondjuk kavics, homok, zúzott kő, aztán attól függően, hogy mit sikerült beleraknunk nevezzük a keverékünket betonnak, esztrichnek, vagy cementhabarcsnak….népszerűbb nevén „misungnak”.

Maradjunk egyenlőre az aljzatbetonoknál. Kezdjük az esztrcih-el, mert az talán a legegyszerűbb. Be van keverve zsákba, nem nagyon van mit tenni vele, csak egy kis víz, keverés és bedolgozás. Két alapvető fajtáját különböztethetjük meg, az egyik a csúszó-, a másik a tapadó esztrih. A csúszó esetében általában valamilyen hőszigeteléssel, fóliával elkülönítjük a fogadófelületről. Így a mi kis aljzatunk külön tud mozogni, hőtágulni miegymás, viszont vastagabb rétegre van szükségünk, általában legalább 4-5-6 cm-re, gyártótól függően. Nem árt egy kis hegesztett háló erősítés sem, padlófűtésnél meg ugye egyszerűen kötelező. A tapadó esztrich vékonyabb is lehet, de itt szükség van felület előkészítésre, nevezetesen egy tapadóhíd képzésre. Erre szintén minden gyártónak megvan a külön vegyszere. Kellemes az anyaggal dolgozni, mindenképpen homogén és ellenőrzött minőséget kapunk, tehát akinek erre van igénye és a pénztárcája is megengedi, nyugodtan alkalmazza. K.b. egyébként 30’000 Ft körüli köbméterártól kezdhet gondolkodni az illető, aki esztrichelésre adja a fejét. Ha ilyen drága miért jó mégis alkalmazni? Van ahol kifejezetten ezt kell. Mivel vékonyabb rétegben is készíthető hasznos lehet például felújításoknál. Ha aljzatbeton, akkor ritkán van az, hogy transzportbetonból készítjük, de persze előfordulhat. Ebben az esetben is igen precízen ellenőrzött minőségröl beszélgethetünk. Itt annyit tartok érdemesnek elmondani, hogy a betonjelölések mit is jelentenek. Vegyünk egy átlagos betont:
C12/24 k.k
Az első, nagy C betű a azt jelenti, hogy már henger alakú próbatesttel végzik a beton bevizsgálását és nem közép, hanem küszöbszilárdságra méreteznek. Magyarul, ha C12-s betont rendelek és 100 db próbatestet készítek belőle, akkor legalább 95 db 12 k.N, vagy annál nagyobb nyomószilárdsággal rendelkezik. A második tag, már az előző mondatból is kiderült talán, a nyomószilárdsági érték. Minél nagyobb, annál „erősebb” a betonom. A következő a /24. Ez azt jelenti, hogy az általam rendelt betonban maximum 24 mm átmérőjű kavicsok lesznek. Ezt nyilván nem kell magyaráznom miért fontos. Ha húsz centis betont húzok, felőlem lehet benne 63 mm-s kavics is, de egy vékonyabb aljzatnál, ami esetleg vasalva is van kifejezetten bosszantó lehet félpercenként kihajigálni a túl nagy kavicsokat. A k.k a konzisztenciára utal, vagyis, hogy „mennyi víz van benne”. Az f.n, földnedvestöl egész az f, folyósig tart a skála.

A legtöbb esetben a helyszínen kevert beton van alkalmazva. Rendelünk valamilyen „sódert”, meg valamennyi cementet és összekeverjük aztán meg beöntjük. De, jó, ha tudunk pár apróságot. Ahhoz hogy a cement megkössön a betonba, viszonylag kevés víz elég. a többi vizet, csak azért szoktuk hozzárakni, hogy be tudjuk megfelelően dolgozni a betont. De minél több vizet rakunk a betonba, annál több cement is kell, ahhoz, hogy azonos nyomószilárdságot érjünk el! Minél több apró szemcséjű anyag van a „sóderben” annál nagyobb a fajlagos felülete, tehát szintén több cement kell ahhoz, hogy ugyanazt a nyomószilárdságot elérjük. Ne essünk abba a hibába se, hogy egy keverőtelepi recept szerint megpróbáljuk előállítani a mi kis házi betonunkat. Ott ugyanis lényegesen pontosabb, precízebb mérésekkel adagolnak mindent, nem is beszélve a vegyszerekről. Tehát ahhoz, hogy azonos nyomószilárdságú betont keverjünk helyszíni keveréssel elképzelhető, hogy dupla annyi cementre van szükségünk, mint egy keverőtelepnek. Vegyszert pedig maximum nagyon minimális mértékben kötéslassítót (nyáron), kötésgyorsítót (télen) keverjünk a betonunkba. De ezt is csak mértékkel és nagy odafigyeléssel.A keverőtelepen előállított betonok közt vannak igen komoly igénybevételeknek is ellenállóak. Például úgynevezett polipropilén szálas, vagy acélhajas betonok, vízzáró, esetleg szulfátálló vagy egyszerűen csak hihetetlen magas nyomószilárdságú szerkezeti betonok. Ezekre nem valószínű, hogy szükség lehet egy családi ház építésénél.