Van egy álmom,amit még nem tudtam megvalósítani,de eltökélt szándékom,hogy azoknak a honfitársaimnak,ismeretlen ismerőseimnek,és mindenkinek,akinek fontos a környezete védelme,a gyermekei és saját maga egészsége,hozzásegítsem ezzel a blogommal.
Mi az amit folyamatosan megmutatok ezen az oldalon?
Manapság érdemes elgondolkodni a leendő házépítőknek,hogy hogyan építenek "fészket",hogyan lehet egy házat úgy felépíteni,hogy a benne élők egy igazán élhető és gazdaságos,szép házat tudjanak magukénak.
AKKOR KEZDJÜK TERVEZZÜK MEG KÖZÖSEN!
JOGOSAN MERÜLNEK FEL A KÖVETKEZŐ KÉRDÉSEK AZ ÉPÍTTETŐKBEN:
- MIKÉNT ÉS MIBŐL?
- MENNYIBE KERÜL?
- MENNYI LESZ A FŰTÉSSZÁMLÁM?
- GAZDASÁGOS?
- MILYEN ÉLETTARTAMRA TERVEZTÉK?
- MENNYIBE KERÜL A FENNTARTÁSA?
- S.T.B...
Mi is a beton? Tulajdonképpen ha egyszerű akarok lenni, akkor víz, meg cement kell a betonhoz, meg némi adalékanyag. Nem vegyszer, hanem mondjuk kavics, homok, zúzott kő, aztán attól függően, hogy mit sikerült beleraknunk nevezzük a keverékünket betonnak, esztrichnek, vagy cementhabarcsnak….népszerűbb nevén „misungnak”.
Maradjunk egyenlőre az aljzatbetonoknál. Kezdjük az esztrcih-el, mert az talán a legegyszerűbb. Be van keverve zsákba, nem nagyon van mit tenni vele, csak egy kis víz, keverés és bedolgozás. Két alapvető fajtáját különböztethetjük meg, az egyik a csúszó-, a másik a tapadó esztrih. A csúszó esetében általában valamilyen hőszigeteléssel, fóliával elkülönítjük a fogadófelületről. Így a mi kis aljzatunk külön tud mozogni, hőtágulni miegymás, viszont vastagabb rétegre van szükségünk, általában legalább 4-5-6 cm-re, gyártótól függően. Nem árt egy kis hegesztett háló erősítés sem, padlófűtésnél meg ugye egyszerűen kötelező. A tapadó esztrich vékonyabb is lehet, de itt szükség van felület előkészítésre, nevezetesen egy tapadóhíd képzésre. Erre szintén minden gyártónak megvan a külön vegyszere. Kellemes az anyaggal dolgozni, mindenképpen homogén és ellenőrzött minőséget kapunk, tehát akinek erre van igénye és a pénztárcája is megengedi, nyugodtan alkalmazza. K.b. egyébként 30’000 Ft körüli köbméterártól kezdhet gondolkodni az illető, aki esztrichelésre adja a fejét. Ha ilyen drága miért jó mégis alkalmazni? Van ahol kifejezetten ezt kell. Mivel vékonyabb rétegben is készíthető hasznos lehet például felújításoknál. Ha aljzatbeton, akkor ritkán van az, hogy transzportbetonból készítjük, de persze előfordulhat. Ebben az esetben is igen precízen ellenőrzött minőségröl beszélgethetünk. Itt annyit tartok érdemesnek elmondani, hogy a betonjelölések mit is jelentenek. Vegyünk egy átlagos betont:
C12/24 k.k
Az első, nagy C betű a azt jelenti, hogy már henger alakú próbatesttel végzik a beton bevizsgálását és nem közép, hanem küszöbszilárdságra méreteznek. Magyarul, ha C12-s betont rendelek és 100 db próbatestet készítek belőle, akkor legalább 95 db 12 k.N, vagy annál nagyobb nyomószilárdsággal rendelkezik. A második tag, már az előző mondatból is kiderült talán, a nyomószilárdsági érték. Minél nagyobb, annál „erősebb” a betonom. A következő a /24. Ez azt jelenti, hogy az általam rendelt betonban maximum 24 mm átmérőjű kavicsok lesznek. Ezt nyilván nem kell magyaráznom miért fontos. Ha húsz centis betont húzok, felőlem lehet benne 63 mm-s kavics is, de egy vékonyabb aljzatnál, ami esetleg vasalva is van kifejezetten bosszantó lehet félpercenként kihajigálni a túl nagy kavicsokat. A k.k a konzisztenciára utal, vagyis, hogy „mennyi víz van benne”. Az f.n, földnedvestöl egész az f, folyósig tart a skála.
A legtöbb esetben a helyszínen kevert beton van alkalmazva. Rendelünk valamilyen „sódert”, meg valamennyi cementet és összekeverjük aztán meg beöntjük. De, jó, ha tudunk pár apróságot. Ahhoz hogy a cement megkössön a betonba, viszonylag kevés víz elég. a többi vizet, csak azért szoktuk hozzárakni, hogy be tudjuk megfelelően dolgozni a betont. De minél több vizet rakunk a betonba, annál több cement is kell, ahhoz, hogy azonos nyomószilárdságot érjünk el! Minél több apró szemcséjű anyag van a „sóderben” annál nagyobb a fajlagos felülete, tehát szintén több cement kell ahhoz, hogy ugyanazt a nyomószilárdságot elérjük. Ne essünk abba a hibába se, hogy egy keverőtelepi recept szerint megpróbáljuk előállítani a mi kis házi betonunkat. Ott ugyanis lényegesen pontosabb, precízebb mérésekkel adagolnak mindent, nem is beszélve a vegyszerekről. Tehát ahhoz, hogy azonos nyomószilárdságú betont keverjünk helyszíni keveréssel elképzelhető, hogy dupla annyi cementre van szükségünk, mint egy keverőtelepnek. Vegyszert pedig maximum nagyon minimális mértékben kötéslassítót (nyáron), kötésgyorsítót (télen) keverjünk a betonunkba. De ezt is csak mértékkel és nagy odafigyeléssel.A keverőtelepen előállított betonok közt vannak igen komoly igénybevételeknek is ellenállóak. Például úgynevezett polipropilén szálas, vagy acélhajas betonok, vízzáró, esetleg szulfátálló vagy egyszerűen csak hihetetlen magas nyomószilárdságú szerkezeti betonok. Ezekre nem valószínű, hogy szükség lehet egy családi ház építésénél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése